Hagyományőrzés Karácsonykor

Egyre többen panaszkodnak, hogy a Karácsonynak eltűnt az igazi bensőséges hangulata. Minden a pénz körül forog, és a vásárlás tölti ki az emberek minden idejét és gondolatát…Sokan felteszik a kérdést, hogy van-e még értelme ennek az ünnepnek?…

Kedves barátom, Rózsa Ibolya Békenagykövet invitálásának engedve, egy nagyon csodálatos világba csöppentem, amikor  beléptem a kézműves “alkotó műhelyébe”. Nyoma se volt a műhónak, a csillogásnak. A régmúlt emlékei elevenedtek meg előttem, ahogy egyenként megmutatta az általa készített alkotásokat. Az egyik  legősibb technikával, gyékényből, csuhéból, és szalmából készít dísztárgyakat szabadidejében. Látszik a biztos mozdulatain, és az anyagszeretetén, hogy nem csupán szeszély, vagy divat nála a régmúlt tárgyainak az elkészítése. Miközben beszélgettünk, fény derült a “titokra”, az anyag szeretetét édesapjától örökölte, és az első fogásokat is tőle leste el, amit később szakmai képzéseken fejlesztett tovább.

Ebben a kicsinyke  alkotó műhelyben, egy blokkház földszinti szobájába, a Karácsony más mondanivalót hordozott. A régmúlt ünnepeit idézte fel, amikor a csuhé, a szalma, a gyékény mind hétköznapi anyag volt, valami ami az értéktelenebb része volt a termésnek. Fosztás után maradt a csuhé, a cséplés után a szalma,  a gyékényt pedig a lápokban szedték össze az élelemesebbek. A szegény, kérges kezek ezekből a maradék, senkinek nem kellő anyagokból, is csodálatos tárgyakat készítettek, legyen szó karácsonyi dekorációról, vagy egy hétköznapi használati tárgyról. A nincstelenség nem gátolta az embereket, hogy szeressenek, emlékezzenek, vagy ünnepeljenek.  Ma már méreg drágán árulják a vásárokban a szalmából készült karácsonyfa díszeket, a gyerekeknek különlegesség ha játszóházban csuhé babát vagy szalmaangyalt készíthetnek, a Betlehem pedig egyenesen kuriózumnak számít. Nemcsak ötletet, de bátorságot is meríthetünk a az elődeinktől, hogy lehet szerényebben, de bensőségesebben is megélni a Karácsonyt. Ne a pénzünket, hanem a kreativitásunkat, a szívünket, és az időnket szánjuk rá az ünnepi előkészületekre…

Egy forró kávé mellet az alkotó elárulta, hogy nem pusztán szép tárgyak készítése a célja ezzel a nem hétköznapi mesterséggel, hanem szeretné ha a fiatalabb generáció is megőrizné a hagyományokat, illetve a tárgyi kultúránk elődeinktől örökölt kincseit is, s nem csak a Szeretet Ünnepén,  hanem a hétköznapokon is…

“A múlton épül fel a jövő. A nemzet ha elfelejti múltját meghal…”

 

Rózsa Ibolya munkáiból

Betlehem

Adventi koszorú

Karácsonyi dekoráció szalmából

Csuhé angyal

(Köszönjük az alkotó rendelkezésünkre bocsátott fényképeit!)

S. Tomka Erzsébet